Diszlokációszerkezetek kialakulásának számítógépes modellezése

Az utóbbi évtizedben a diszlokációk tulajdonságainak vizsgálata újra az érdeklődés homlokterébe került. Ennek az az oka, hogy a számítógépek teljesítményének gyors fejlődése lehetővé tette sok diszlokációt tartalmazó rendszerek kollektív tulajdonságainak vizsgálatát. Ezzel megnyílt az út többek között a diszlokáció mintázatok valamint plasztikus deformáció során fellépő végesméret effektusok modellezésére. Ebben az irányban Tanszékünkön számos PhD ill. diplomandusz hallgató részvételével intenzív kutatómunka folyik. A közvetlen számítógépes szimulációs munka mellett foglalkozunk egy a numerikus eredményeket felhasználó diszlokáció kontinuum elmélet kidolgozásával. Az elméleti kutatások mellett foglalkozunk a diszlokációrendszerek statisztikus tulajdonságainak kísérleti meghatározásával is. Ehhez a tradicionális TEM vizsgálatokon kívül röntgen vonalprofil analízis valamint nanoindentációs méréseket végzünk.

Néhány fontos a témában megjelent publikáció:

• Groma I, Csikor FF., Zaiser M.:"Spatial correlations and higher-order gradient terms in a continuum description of dislocation dynamics" , Acta Matter. 51 (2003) 1271-1281
• F. Szekely I. Groma and J. Lendvai: "Characterization of self-similar dislocation patterns by X-ray diffraction" , Phys. Rev. B 62 3093 (2000)
• I.Groma and Bakó: "Dislocation patterning: from micro to meso-scale description" , Phys. Rev. Letters, 84 1487 (2000)
• I. Groma: "Link between the microscopic and mesoscopic lenght-scale description of the collective behaviour of dislocations", Phys.Rev.B, 56, 5807, 1997.