A hét kísérlete !!!

“MOHAMED KOPORSÓJA”

Az ismert Thomson-féle kísérletben a tekercs áramát növelve a gyûrû egyre magasabbra emelkedik, végül a vasmag fölé jut, oldalra "csúszik" és leesik. Ugyanis a mágneses tér szimmetriatengelyébõl kimozdulva csökken a gyûrûn áthaladó térerõsség fluxusa, s ezáltal a gyûrûben indukált áramerõsség is.
Egy fémtest stabil lebegtetéséhez két feltételnek kell teljesülni:
*Az indukált áram elég nagy legyen, hogy a következtében fellépõ erõ a testre ható nehézségi erõt kompenzálja,
*A mágneses tér kialakítása olyan legyen, hogy ha a test a szimmetriatengelybõl kimozdul, akkor a testen átmenõ mágneses térerõsség fluxusa növekedjen.
A feltételeket négy, száraiknál összeerõsített U-vasmagos tekerccsel biztosítjuk. Két-két szemközti tekercset sorba kötünk, ügyelve arra, hogy az egymáshoz erõsített szárak azonos polaritásúak legyenek. Az összeállításra alumínium korongot helyezünk. Ha most a rendszerre feszültséget adunk, akkor elegendõen nagy áramerõsség esetén a korong felemelkedik. A korong stabilan lebeg, mert ha kimozdul (pl. jobbra), akkor jobboldalán nagyobb mértékben nõ a fluxus, mint amennyire a baloldalán csökken.
Ha  lebegõ vékony korong fölé egy vastagabbat tartunk, akkor az elõbbi magasabbra emelkedik. Ugyanis az azonos forgásirányú örvényáramoktól átfolyt korongok vonzzák egymást.
A lebegõ korongot forgásba hozhatjuk, ha az U-vasak külsõ szárának egy részét az ábrán láthatóan alumíniumcsíkkal letakarjuk. Ezáltal ugyanis az alucsíkban indukálódó örvényáramok mágneses tere és a vasmagok mágneses tere között fáziseltolódás jön létre, aminek következtében a rendszer indukciós motorként mûködik.