17.5. A Heron-szökőkút

      Az eszköznek több változata ismert. A következőkben a teljesség igénye nélkül néhányat ismertetünk.

      a) Kettős furatú dugóval zárható lombikot töltsünk meg félig vízzel! A dugó egyik furatába nyomjunk egyenes, elvékonyított végű, a másikba meghajlított üvegcsövet (V.28. ábra)! Állítsuk be a ledugaszolt lombikban a

      IV.28. ábra

      vízszintet úgy, hogy az egyenes cső vége mélyen a vízbe nyúljon, míg a meghajlítotté ne érje el a vízszintet! Fújjunk a kihajlított csőbe! Az egyenes cső elvékonyított végén a víz szökőkútszerűen kilövell.

      b) Cseréljük ki az előző kísérletben használt  lombik  dugóját  olyanra, amelyen át csak egyetlen egyenes, felül elvékonyított végű cső nyúlik a lombik vizébe! Helyezzük a lombikot vizes szűrőpapírra (itatóspapírra)! Egy nagyméretű üveghengerben melegítsük fel a levegőt, majd borítsuk le a lombikot a hengerrel úgy, hogy a henger száját erősen a szűrőpapírra szorítjuk (V.29. ábra). A lombikból magas vízoszlop szökik fel.

      V.29. ábra
      Megjegyzés
          - A sikeres kísérlet feltétele, hogy a hengerben lévô levegőt úgy  melegítsük fel, hogy a henger üvegfala ne melegedjen. Ennek legegyszerűbb módja az, hogy a szájával lefelé fordított hengert gyors mozdulattat egy Bunsen-lángra húzzuk, majd szinte azonnal le is vesszük róla, és máris a szűrőpapírra állított lombikra borítjuk.
          - Vigyázzunk, ha nem vagyunk elég gyorsak és körültekintőek, a gázlángtól az üveghenger elpattanhat!
          - A kísérlet csak akkor sikerül, ha az üveghengert a vizes sűrőpapír "légmentesen" zárja. Ezért a kísérlethez "csőrös" kiöntővel rendelkező mérőhenger nem alkalmas.

      c) Gömblombikot töltsünk félig vízzel, és dugjuk le kétfuratú gumidugóval! Az egyik furatba illesszünk vékonyra húzott végével a palack vizébe nyúló, hosszú (30-40 cm-es) üvegcsövet! A másik furatba dugjunk rövid üvegcsövet, melynek külső végére Mohr-szorítóval ellátott gumicső csatlakozik! A szorítót meghúzva és a hosszú cső végét ujjunkkal befogva, fordítsuk  meg az eszközt, és függőleges helyzetben úgy rögzítsük, hogy a hosszú cső vége egy nagyobb edényben lévő folyadékba nyúljon! Vegyük el a hosszú cső nyílásáról az ujjunkat (V.30. ábra), és nyissuk meg a szorítót! A lombikba szökőkútként lövell be a víz.

      V.30. ábra

      d) Alul kifolyó nyílással ellátott néhány literes üvegpalackból, főzőpoharakból és csapos üvegcsövekből készítsük el az V.31. ábrán látható összeállítást!

      V.31. ábra

          A B főzőpoharat töltsük meg színesre festett vízzel, míg az A edényben legyen festetlen víz! Az üvegpalack lezárása után zárjuk a 2. csapot, majd nyissuk ki az 1-est és a 3-ast! A víz a C edénybe folyik. Az 1. csapot elzárva a vízfolyás megszűnik. Nyissuk ki a 2. csapot - a hajlított csővégen szökőkút keletkezik!

          A szökőkutak mindegyike azért működik, mert a lombikban vagy a palackban elzárt levegő nyomása eltér a külső légnyomástól (az a) és b) esetben nagyobb, a többi háromban kisebb annál). A c) és d) esetben a nyomáscsökkenés a Mariotte-palacknál részletezett érveléssel magyarázható.