A szélenergia
A föld légkörében uralkodó szél évente
10^16 kWh energiát tartalmaz. Hátránya, hogy hely, napszal, évszak, irány
és magasság szerint váltakozik. A szélmalmokon szerzett tapasztalatokat
is felhasználva az utóbbi időben több megoldás született szélgenerátorok
létesítésére. Leggyakrabban függőleges tengely tetején, vízszintes síkban
elhelyezkedő lapátokat használnak. Egy másik megoldás az un. kettőző eljárás.
A torony teteje felett eláramló szél (KÉP) jóval nagyobb térfogatból gyűjti
be az energiát, mint ami a turbinalapátokat közvetlenül érte volna. A tornyot
érő szél az áramlás irányába eső, állítható nyilásokon keresztül belép
a kéménybe és itt örvénylő mozgást végez. A laminárisan áramló levegő felviszi
az örvényt, ami az impulzusmomentum megmaradása miatt a sebességét növeli.
A kéményből, mint örvénylő tömeg lép ki, amit az áramló szél tovaszállít.
A turbinát az örvény alacsony nyomású magja alá helyezik. A környezettel
fennáló nyomáskülönbség szekunder áramlást indít, ami a turbinalapátokat
forgásba hozza. Ez a rendszer, ami voltaképpen mesterséges tornádót állít
elő, hatásfokát tekintve sokkal kedvezőbb mint a szokásos szélturbinák.
Tervek készültek tengeren úszó szélgenerátorok
létrehozására is, amelyek elektromos energiájával hidrogén és metángázt
fejlesztenének.
Jó hatásfokú rendszerek kidolgozásához
elsősőorban áramlástani kutatásokat kell végezni az egyébként tiszta és
országhatároktól független energiaforrás hasznosítására.
Forrás: Fizikai Szemle XXVII. évfolyam
7. szám. a szerző, Csikai Gyula engedélyével.
Jól vizsgázott a szélenergia
Küszöbön a szélerőművek korszaka
Dánia szélenergiája — egy ipari sikertörténet
A nap és a szél munkába állítása
Egy elfelejtett energiaforrás
