Drágakövek

A drágakövek tömegét karátban mérik. 1 karát = 0,2 gramm. A karát aranynál mást jelent. Ott az aranytartalom százalékára utal. A 18 karátos 75%-os aranytartalmat jelent, míg a 14 karátos 58,33%-os aranytartalmat.

A drágakövek közül szépségében és értékében minden bizonnyal a gyémánt áll az első helyen, amely nem más, mint elemi, kristályos szén. Nagy keménysége azzal van összefüggésben, hogy minden szénatom 4 kovalens kötéssel kapcsolódik 4 másik szénatomhoz. A gyémántot legtöbbször folyómedrekből mossák ki, akárcsak az aranyat. Kőzetekben csak Dél-Afrikában és Oroszországban fordul elő. A gyémántból csiszolással készítik a briliánst. Ennek 68 lapját olyan szögűre csiszolják, hogy az ebbe belépő fénysugarak a többszörös visszaverődés és törés után kilépve csodálatos fényszórásúak. A világ egyik legnagyobb, fél kg tömegű gyémántját 1905-ben találták meg egy dél-afrikai bányában.

A gyémánton kívül még sok drágakő és féldrágakő ismert. Gyönyörűek a CaCO3 összetételű kalcit kristályok, a gipszkristályok és a SiO2kvarc kristályok (hegyi kristály, mely elnevezés a rómaiaktól származik, akik az Alpokból vitték haza Itáliába). Ezek fehér színűek, amennyiben nincs bennük egyéb összetevő. Azonban a kristályosodási folyamat nemegyszer olyan oldatból történik, amely egyéb anyagot is tartalmaz. Ez általában már más színt ad a kristálynak, ennélfogva pazar színekben kerülhetnek elénk. Az ametiszt mangán- és vasvegyületekkel szennyezett kvarc. Az ibolyaszín különböző árnyalataiban fordul elő.

A korund alumínium-oxid (Al2O3. Színtelen, áttetsző fajtája a nemeskorund, amelyet drágakőnek is használnak. A kevésbé szép ásványokat nagy keménységük miatt csiszolóanyagként alkalmazzák. A zafír vas- és titán-oxiddal, a rubin pedig króm-oxiddal szennyezett Al2O3.

A szilárd földkéreg legnagyobb részét alkotó alumínium-szilikátok közül a legszebb és ritka ásványok is értékes drágakövek. Ilyen a topáz, amelyben króm-oxid és vas-oxid szennyezés is van, amelytől általában sárgás színű.