Régi vas-oxid tartalmú edények, cserepek kiégetésük után a Föld mágneses terének hatására mágnesessé váltak, és ilyen állapotban maradtak meg évezredeken át, mintegy megőrizve a Föld akkori mágneses térerősségének nagyságát. Kiderült, hogy a Föld mágneses tere még az ókori görögök idejében is kb. 1,5-szer erősebb volt, mint napjainkban. A vulkáni kőzetek megőrizték azon idők mágneses lenyomatát, amikor még nem élt ember bolygónkon és nem készített cserepeket. Ez rávilágított arra, hogy a Földön hogyan változott a mágneses tér. A tapasztalatok azt mutatják, hogy póluscserék is előfordultak, az utolsó ilyen úgy félmillió évvel ezelőtt lehetett. A pólusok felcserélődése kb. tízezer évig tarthatott. A két előző 2,5 és 3,5 millió éve történhetett. A szerves maradványok tanulmányozása arról tanúskodik, hogy 2,5 millió évvel ezelőtt számos új vizinövény és primitív egysejtű szervezet tűnt fel hirtelen, majd félmillió éve, az utolsó pólusváltás idején hirtelen eltűntek. Más élőlények feltűnően megváltoztak, és új példányok tűntek fel ekkor ismét. Ezek az evolúciós változások feltehetően azzal magyarázhatók, hogy a pólusváltások időszakában a Föld mágneses tere ideiglenesen eltűnik. Ebben az időszakban a kozmikus sugárzás akadálytalanul hatol be a légtérbe, mely megtámadja az élőlények szervezetét, és egyes fajok kihalását, mások megváltozását, mutációját okozza.

Megállapították, hogy a mágneses pólusok bolygónkon vándorolnak. A Föld keletkezése óta több ezer km utat tettek meg. A különböző kontinensen dolgozó kutatók meghatározták a pólusok útvonalát, akkor valami érthetetlen jelenség tűnt fel. Az amerikai, ausztrál és az európai tudósok ívei eltértek egymástól. Az ázsiai és az európai viszont azonos volt. Továbbá az ívek az időben visszafelé haladva mind jobban eltávolodtak. Egy közös pontjuk volt, a mai pólus.

A magyarázat a következő: valamikor csak egy kontinens létezett, ebből jöttek létre a mai kontinensek. Európa és Ázsia együtt maradt, ez adta a pólus vándorlásának közös útvonalát.

A mágneses tér mintegy "páncélövet" képez a Föld körül. Ez nem engedi le a felszínre a kozmikus sugárzást. A Föld sugárzási övei a nem túl nagy energiájú töltött részecskék csoportja, melyet bolygónk mágneses tere fogva tart, magasan a felszín felett. Csak a pólusoknál tudnak behatolni az atmoszférába és ez okozza a sarki fényt.

A Föld mágnese terét nemegy élőlény érzékeli. A madarak valószínűleg ezek alapján tudnak tájékozódni. A földi mágneses tér változását okozzák a különböző naptevékenységek, ún. mágneses viharok keletkeznek, melyek zavarhatják a rádióvételt is.