Eötvös Loránd Tudományegyetem
Természettudományi Kar
Fizikai Intézet

 
   

 

 

 

 

 

alapszakos szakdolgozati téma részletei

LEZÁRVA!

A kiíró adatai
Név: Csizmadia Szilárd
Tudományos fokozat: PhD
Intézet: Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt, Institut für Planetenforschung 12489 Berlin, Rutherfordtstr 2. Németország
Telefonszám: 0049(0)3067055337
Honlap: http://www.dlr.de/caesp

 

A alapszakos szakdolgozati téma:
Címe: Szélsötétedési törvények kett?scsillagokban
A munka jellege: kísérleti
Szakterületi besorolás: Asztrofizika, kozmológia
A téma rövid leírása: Az exobolygó-kutatás egyik leghatékonyabb módszere az ún. fedési módszer. Az eljárás abban az esetben alkalmazható, ha megfigyel?helyünkr?l nézve a vizsgált bolygó elhalad a csillaga el?tt. A bolygóátvonulás fényességcsökkenést hoz létre a csillag látszó fényességében, amit közvetlenül tudunk mérni. Ugyancsak az ilyen fedési módszer szolgál az elérhet? legpontosabb csillagsugár- és csillagtömegértékek meghatározási módszeréül (radiális sebességértékekre, mint kiegészít? adatokra, azonban mind bolygó-, mind csillagrendszerek esetében szükség van). A fényességcsökkenést azonban számos más paraméter is befolyásolhatja másodrendben. Egyik ilyen fontos tényez? a szélsötétedés. Számos csillaglégkör-modell készült és készül jelenleg is, mely rekonstruálni próbálja a látszó csillagkorong különböz? részein lév? intenzitásértékeket. Sokan azonban arra az eredményre jutottak, hogy a különféle légkör modellek intenzitásértékekre adott jóslatai nem csak a megfigyelésekkel nem egyeznek meg, de egymásnak is sokszor ellentmondanak [pl. 1,2,3]. Ezek a bizonytalanságok pedig elég komolyan befolyásolhatják a fedési módszerrel az exobolygók paramétereire kapott becslések helyességét. [3] szerint a bolygó sugarára kapott érték akár 20 %-os hibával terhelt is lehet. A cél az 1-2 %-os pontosság elérése a sugárarány meghatározásában [4]. A fotometriai ?rtávcsövek (pl. MOST, CoRoT, Kepler, a jöv?ben a CHEOPS, TESS, PLATO)
Figyelembe véve ezeket az inkonzisztenciákat felmerült a kérdés, hogy lehetséges-e egyáltalán leírni a fedési fénygörbealakot nagypontosságú (1E-4 relativ fotometriai pontosság) ?rtávcsöves észlelések esetében.

A szakdolgozati munka f? feladata az el?bbiekben említett problémakör részletes körüljárása, és a CoRoT, esetleg Kepler ?rteleszkóp által vizsgált egyes fedési kett?scsillagok f?bb paraméterei mellett a szélsötétedési együtthatók meghatározása, valamint a szélsötétedés lehetséges vizsgálati nehézségeinek feltárása. Ugyancsak vizsgálandó, hogy egyes széles körben vizsgált szélsötétedési törvények képesek-e visszaadni a fénygörbealakot?

[1] Claret 2009, A&A, 506, 1335
[2] Neilson & Lester 2013, A&A, 556, A86
[3] Csizmadia et al. 2013, A&A, 549, A9
[4] Rauer et al. 2014, ExA, 38, 249
Szükséges előismeretek: Asztrofotometria, fedési jelenségek és csillaglégkörök fizikája; optimalizációs módszerek.
Egyetemi konzulens: Pr. Petrovay Kristóf
Tanszék: Csillagászati Tanszék

 

 

 

Programozás és grafika:
Pozsgai Péter