Kérdések

Szerintem nem.
Futó folyamatok
Todo lista

Tartalomjegyzék

Anyagfizikai szimulációk kiértékelései, eredmények

avalanche3 programom eredményei, mintázatképződés. Utolsó módosítás:

Használt paraméterek

a=2 cellaméretű

Implementáltam az "a" paramétert a modellben, hogy Péter szimulációival összvethető eredményeket produkáljak.

Visszaadja-e Péter eredményeit?

A különbség Péter szimulációihoz képest, hogy

  • a feszültségteret felösszegzett diszlokációkból, egzaktul vannak számolva
  • densityInit = 1
  • a folyáfeszültség eloszlásnek az átlaga 1, nem pedig a skálaparamétere
Paraméterek

sysSize 64
a 2
densityInit 1
tau_b_coeff -0.4
tau_d_coeff 0.4

flowStressDistribution weibull_1.4_1.097185

gamma_final 1000000
maxStep 125000000
stressFieldKernelFname periodic_single_stress_field_symm128x128_bin.dat

6-ból 3x teljesen egy falba rendeződtek a diszlokációk ennyi idő alatt

rho és kappa térképek

Kezdeti és végső értékek

További 6 eset végső értéke

feszültség-deformációs görbék
Ebből az látszik, hogy a végén már mindegyik szimuláció jócskán a folyásban volt benne.
t

Nagyobb rendszerméret

Vajon hogy függ a rendszermérettől a kialakuló mintázat?

Paraméterek

sysSize 256
a 2
densityInit 1
tau_b_coeff -0.4
tau_d_coeff 0.4

flowStressDistribution weibull_1.4_1.097185

gamma_final 1000000
maxStep 125000000
stressFieldKernelFname periodic_single_stress_field_symm512x512_bin.dat

rho és kappa térképek emlékeztetőül 64-es rendszerméretre

Kezdeti és végső értékek

További 6 eset végső értéke

Mintázatok és fesz-def görbék a 256-os rendszerekre
A kezdeti és a kialakult mintázat

A feszültség-deformációs görbe azt sejteti, hogy ha tovább futtatnánk a szimulációt, látnánk még fejlődést.

Ez még inkább látszik, ha összevetjük a kisebb rendszerméretű szimulációt a nagyobban.

Különböző flowStressDistribution használata

Készítettem Weibullból 1-es és 2-es alakparaméterű szimulációkat, illetve konstans 1 (0.9999 és 1.0001) értékűt.

Paraméterek

sysSize 256
a 2
densityInit 1
tau_b_coeff -0.4
tau_d_coeff 0.4

  • flowStressDistribution weibull_1.4_1.097185
    fnamePrefix
  • flowStressDistribution uniform_0.9999_1.0001
    fnamePrefix const_ys_
  • flowStressDistribution weibull_1_1
    fnamePrefix w1_
  • flowStressDistribution weibull_2_1.12838
    w2_

gamma_final 1000000
maxStep 125000000
stressFieldKernelFname periodic_single_stress_field_symm512x512_bin.dat

Az eredmények azt mutatják, hogy a lokalizáció mértéke nagyobb, ha az eloszlás szórása kisebb, de az eredmények amúgy elég hasonlók.

rho és kappa térképek
W1-es, W1.4-es, W2-es és delta(1) folyásfeszültség-eloszlású szimulációknál a rho térképek
W1-es, W1.4-es, W2-es és delta(1) folyásfeszültség-eloszlású szimulációknál a kappa térképek
feszültség-deformációs görbék
A különböző seed melleti szimulációk görbéi nagyon hasonlóak. Ezek alapján azt mondanám, hogy 256-os rendszermétert mellett még mindegyiknél van értelme tovább futtatni a szimulációt, ha a kalakuló mintázat az érdekes.
Különböző folyáfeszültség-eloszlás mellett a feszültség-deformációs görbék.

Különböző inicializáció és korrelációs integrál

Két különböző kezdeti inicializálás mellett megnéztem a lavinák kezdőpontjának a korrelációs integrálját, különböző külső feszültségek mellett.

Paraméterek
  • sysSize 256
  • sysSize 64

a 2

  • densityInit 0
    fnamePrefix "w1.4_di0_"
  • densityInit 1
    fnamePrefix "" vagy "w1.4_"

tau_b_coeff -0.4
tau_d_coeff 0.4
flowStressDistribution weibull_1.4_1.097185
gamma_final 1000000
maxStep 125000000
stressFieldKernelFname periodic_single_stress_field_symm512x512_bin.dat

kappa térképek

kezdeti inicializációban (densityInit 0) a kappa zaja nagyobb, mint a többi esetben
de a kialakuló mintázatok nagyon hasonlóak

korrelációs integrál, átlagos lavinaméret és feszültség-deformációs görbék

Fesz-def görbék

Egyes fesz-def görbék itt láhatóak. Alant van egy nagy kitálagolt is.

feszültség-deformációs görbék kezdeti szakasza a densityInit 0 (nagy zajú) és densitInit 1-re (kis zajú) eetekre. A zöld vonalaknál készültek mentések a térképekről, amelyeknél a kappa és gamma térképek is megtekinthetőek.
feszültség-deformációs görbék, egyes szimulációk nagyobb gamma értékig lettek futtatva. A zöld vonalaknál készültek mentések a térképekről, amelyeknél a kappa és gamma térképek is megtekinthetőek.

Ha kitátlagoljuk a fesz-def görbéket adott gamma értékeknél, az alábbit kapjuk.

A korrelációs integrált lehet vizsgálni különböző feszültség-tartományokban és különböző deformációs tartományban. A kezdeti feszültségintervallumokban sok esemény lesz, mert kicsik az események, és később sem olyan rossz a kép, mert elnyúlik a görbe. Viszont nagyobb feszültség értékeknél a görbe egy széles ívét adja vissza a korrelációs integrál.

A korrelációs integrál látható, hogy eltér 2-től mind a nagyobb feszültség, mind a nagyobb deformációs értékeknél.

Korrelációs integrál
Nagy kezdeti kappa zaj mellet a korrelációs integrál, egyenlő feszültség közönként.
Nagy kezdeti kappa zaj mellet a korrelációs integrál, egyenlő deformációs közönként.
Átlagos lavinaméret

Még csak 64-es és 256-os szimulációk vannak, ez utóbbiból csak 60 kb, ezért a statisztika még nem annyira jó. Futnak szimulációk a t1, t2 és t3 gépeken. (2016.11.22.)

 

 

Áttekintő táblázat

Az elvégzett, különböző típusú szimulációk összesítő táblázata. A mappanév gyakran a d és a paraméterek értékeit tartalmazzák, illetve a lépésközt.

mappa neve

létrehozva

feszültségtér

a

folyásfeszültség eloszlás

tartalom

megjegyzés

8

16

32

64

128

256

512

1024

sim_d.-4_a.4_a2

2016.10.08

felösszegzett

2

W(1), W(1.4), W(2), delta(1)

     

6

 

12, 408, 12, 12

 

 

inicializáció:0 (jelölés_ _di0) és 1 (nincs jelölve)

Letter to Ronghai and Michael